Lázálmom volt.Riadtan ültem fel az ágyban.Nagyon melegem volt, lihegtem, homlokom gyöngyözött az
izzadságcseppektől.
-Hogy vagy?-lépett be az ajtón YoSeob, és megfogta a homlokom.-Ezt tedd be!-nyújtotta felém a lázmérőt.
Engedelmeskedtem neki.Pár perc múlva kivettem, de megszédültem.
-Tudod mit, ezt add ide, és feküdj le!Hozok neked egy kis teát.És úgy tűnik a lázcsillapító sem árt, ugyanis 41 fokos lázad van...-mondta, majd kiment az ajtón.Lefeküdtem, és nyakig betakaróztam, mert vacogtam.
-Tessék, ezt vedd be, ezt pedig lassan kortyolgasd!Ettől majd átmelegszel.-jött be újra a fiú egy csésze teával.
Bevettem a gyógyszert, és kortyolgatni kezdtem a meleg italt.
-Yang Yoseob!-szólítottam meg, mire a fiú kérdőn nézett rám.-Köszönöm...-suttogtam.
Ő csak mosolyogva bólintott, és tovább kérdezősködött ilyeneket:nem vagy éhes?,hozzak be egy plédet?,fáj valamid? és hasonlók.
Nem győztem ezekre válaszolni.A fiú totál bepörgött.
-Hé, állj már le!-nyugtatgattam.-Én csak Sora'val szeretnék találkozni.-mondtam halkabban.
-Azt nem lehet!-válaszolta idegesen.
-De miért?
-Mert JunHyung már így is berágott, amiért nem nyírtunk ki titeket.És amúgy is...szeretnéd, hogy a barátnőd beteg legyen?-mosolyodott el óvatosan.
Megértően bólintottam, hisz igaza van.Már épp ki akart volna menni a szobából, amikor megállítottam.
-Várj!-a fiú visszajött, és leült az ágy szélére.Kicsit zavarba jöttem, de óvatosan megkérdeztem:-Elénekelnéd nekem a te részedet a Midnight-ból?
-Persze.-sóhajtott megkönnyebbülten, majd elkezdte a dalt:-"Dasi chajaon i bam, so sad tonight, keudaega eobsi dasi matheun i bam.In the Midnight-ight-ight Midnight-ight, Niga eobsi jam mot, Deuneun Midnight."
Míg énekelt, végig engem nézett.Ez a pár sor annyira szép volt...
-Ez...ez gyönyörű volt!-suttogtam.
Ajkaink között már csak pár centi volt, míg össze nem értek.Lehunytam a szemem.Nagyon jól esett a csók, de nem lett volna szabad.
-Ezt...ezt nem szabad!-toltam el magamtól a fiút.
-Sajnálom, tényleg nem kellett volna!Annyit megkérdezhetek, hogy mi a neved?
-Shin WoBin.-válaszoltam.
-Hm, szép név.-mosolyodott el YoSeob.
Amikor kiment a szobából gondolatok férkőztek az agyamba.
"Már megint melegem van.Az előbb még fáztam...a láz, biztosan!Nem...talán a csók?A csóktól van ilyen forróság?"-gondolkoztam, majd a berácsozott ablakhoz futottam, és kinyitottam.
Ekkor ért vissza YoSeob.
-Hé, mit csinálsz?Még megfázol!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése