-Mi...mi történt?-kérdeztem.GiKwang felsegítette a barátnőmet.
-Jól vagy?-kérdeztem a lányt.
-Úgy nézek ki?-förmedt rám.
Jó!Én aggódom érte, ő meg így nekem esik?Akkor inkább...kapják be!
-Tudjátok mit?-néztem rá Junniera és WoBinre.-Öljétek csak nyugodtan egymást meg!Mert elegem van.Te állandóan csak azon gondolkodsz, hogy ölhetnéd meg magad, miközben másokat vagy megbántasz, vagy összetöröd a szívüket.Ezen gondolkozz el!-vágtam a barátnőm fejéhez.Éppen be akartam szaladni a szobámba, de valami még kikívánkozott belőlem.A féltestvérség.Erről még WoBin se tud.
-Sajnálom, hogy ilyen féltestvérem van!-csúszott ki a számon, majd elrohantam.
-Mi?-kérdezte a lány, de választ már nem kapott.Különös módon a zárban volt a kulcs, így be tudtam zárkózni.Vállam rázkódott a zokogástól.Legszívesebben hazaszaladnék, hogy anya megvigasztalhasson.
Leültem az ajtó elé, és fejemet nekitámasztottam.A könnyeim záporoztak.
-Sora-sshi engedj be!-kiabálta odakintről KiKwang.-Nincs nálam nyugtató.-mondta.
-Nem!
-Sora, kérlek!Sora!Légyszi', Sora!
-De csak akkor, ha befogod.-nyitottam ki az ajtót.A fú bejött.-Komolyan gondoltam azt, amit kint mondtam.-jelentettem ki, de a fiú nem figyelt rám.A semmibe bámult, majd rám mosolygott.
-Fel kéne vállalnunk a kapcsolatunkat!
-Ne terelj.-suttogtam.
-Komolyan!Engem nem érdekel, mit csinálnak azok ott kint.Szarok rájuk!-vonta meg a vállát.
-Nem!
-Akármit mondok, mindig 'nem'-mel válaszolsz?-kérdezte.
-Nem!
-Szeretsz?-mosolyodott el.Ajj már!Megfogott.-Szeretsz?-kérdezte újra.
-Szeretsz?-vágtam vissza.
-Haragszol Jokerre?-kérdezte.Feladta!Ááá!
-Nem!
-Mi a bajod?
-Azt mondtad, nem érdekel mi van odakint.
-De te bent vagy!-mondta.
-Vicces.-mosolyodtam el, majd lefeküdtem aludni.A fiú leült az ágyam mellé, és nézett.-Mit csinálsz?-kérdeztem.
-Nézlek.-mondta...
Másnap
Tegnap este óta nem beszéltem WoBinékkel.Senkivel.Az utolsó ember GiKwang volt, ő is tegnap.Reggel érdekes látogatóm érkezett.
-Mit akarsz?-kérdeztem JunHyungtól.
-Beszélgetni.-vonta meg a vállát.
-De én nem!-fordultam el.
-Akkor is meghallgatsz!-erősködött.
-Joker!Akadj már e rólam!-kiabáltam.
-WoBin a féltestvéred?-kérdezte.
-Nem!
-Biztos?
-Nem!
-Most mi a bajod?
-Semmi.
-...
-Hagyj békén!Menj innen!
-Nem!
-Oké, figyelj!Elraboltatok, felfogtam.Nem mehetek el, oké, de akkor legalább tegyél úgy, mintha itt sem lennék!Engem könnyű semmibe venni.Tégy' te is úgy!El tudom viselni.Egész életemben semmibe vettek, ez már nem is számít.Akár meg is verhetsz, csak hagyj, és...és...semmi.-ráztam meg a fejem.A könnyeim egyre sűrvebben potyogtak.Az egész életemet tönkretette a B2st.
"Most, vagy soha.Ha igazán szeret, akkor megteszi."
-Kiki!-rontottam be a szobájába.
-Tessék?-kérdezte.Az asztalhoz léptem, felvettem a fegyverét, és a kezébe nyomtam.
-Ha igazán szeretsz, akkor megteszed.
-Sora, NEM!-mondta kissé túl határozottan.
-Ha szeretsz, akkor megteszed.-ismételtem.
-Szeretlek!Ezért nem teszem meg.
-Tedd meg!
-Nem!
-De!
-Nem!
-De!
-Sora, fejezd be!-kiáltotta a fiú, majd átölelt.Aztán eltolt magától, de fél kézzel még tartott.Szinte éreztem, mi fog ezután történni.
Jó erősen átkarolja a derekam.Érzem, ahogy a tenyere belenyomódik a hátamba.A tarkójához csúsztatom a kezem, és ekkor elveszítem az érzékelésem; összemosódik előttem a tér.Elengedem magam, és csak élvezem az egyre hevesebb csókcsatát.A szívem szaporán dobog.Ránehézkedem GiKwangra, és úgy, ahogy vagyunk-csókolózás közben-nekidőlünk a szoba ajtajának.A háta csak úgy puffan.(XD)Ahogy a mellkasára dőlök, az olyan érzés, mintha meleg márványnak támaszkodnék.A hajamba túr.Egyre hangosabban veszem a levegőt, és csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom, csókolom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése